Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Japán kőtus (Sumi)

Japán kőtus (Sumi) Vajon mit látunk ezen a képen? Ennek jártunk utána.

A magyar elnevezése tökéletesen kifejezi a lényeget, mert a tus rudacskák nem lehetnek törékenyek. Pont olyan kemények, ellenállóak, mint a kő. A kagylósan törő vagy morzsolódó rudakból nem kapunk egyenletes finom port, ami a kiváló minőségű folyékony tus alapja. A kőtus hosszú évekig eltartható szárazon anélkül, hogy minősége romlana, a hőmérséklet ingadozás nem befolyásolja. A hozzáadott ragasztóanyag biztosítja a tartósságát. Az enyv tökéletes kötőanyag, hiszen vízzel oldható lesz bármikor bármilyen más segédanyag nélkül és a papíron mégis tartós írásképet ad.

Ez az egyszerűsége tartotta meg évszázadokon keresztül alkalmazását. Joggal váltja ki a csodálatunkat! Nara városában a mai napig alig gépesítve készítik a kőtusokat és a folyékony tusokat. Büszkék vagyunk rá, hogy régi japán cégek kiváló termékeit kínálhatjuk vásárlóinknak.

Kőtus és folyékony tus készítés hagyományos módon

Első lépés a korom előállítása. Növényi olajat öntenek mázatlan edénybe, majd egy kanócot meggyújtva a fölé helyezett mázatlan fedőről lekaparják a kormot. Az olaj lehet repce, szezám és még szójabab olaj.

Következő lépés a kötőanyag előkészítése. Vízfürdőben csontenyvet készítenek állati bőrből, csontból és inakból. Melegítéssel és víz hozzáadásával megfelelő állagúvá oldják.

Ezután következik a dagasztás, amikor is a kormot és az enyvet alaposan összegyúrják. A gyúrás ideje a tus minőségének a kulcsa, minél jobban összedolgozzák, annál jobb lesz a belőle készített folyékony tus minősége. Ez a dagasztás régen kizárólag kézzel és lábbal történt, manapság gépi dagasztást alkalmaznak.

A dagasztás befejezése előtt fűszeres illatot kevernek hozzá, hogy elnyomják az anyagok kellemetlen szagát. Ez lehet pézsma vagy sárkányfa gyantája.

Ezután nyomják bele a présformába. A présforma anyaga legtöbbször körtefa. A formákban kipréselik belőlük a vizet. A présformákból kiveszik a már merev rudacskákat és megtisztítják a sorjáktól. A lassú, egyenletes szárításhoz még nedves hamuba helyezik a Sumi botocskákat. 35°C-on a hamuval együtt száradnak legalább hét napig, de az egészen nagyok akár 20-30 napig is száradhatnak. A lassú, egyenletes száradás fontos feltétele minőségnek. A szárítás harmadik fázisában egy nem huzatos helyiségbe helyezik jellegzetes, szalmával összekötött füzérekbe. Így lógatva a száraz helyiségben egy-két hónapig, de a nagyobbakat akár egy évig is tovább szárítják. A mai napig ezzel érik el, hogy az így készült kőtus nem lesz törékeny.

A hosszú készítési folyamat után, még néhány simítás, majd csomagolható. A hamu maradványait öblítéssel eltávolítják, majd polírozzák. Ezután történik a tetszetős, főleg aranyozó díszítő festés, majd a papír vagy fa tartókba csomagolás. Mindez kézi munkával történik, egyetlen lépést, a dagasztást leszámítva.

A kőtussal való festés elnevezése Sumi-e, a japán kalligráf írásé pedig Shodo. Mindkét esetben a kőtus, vagy belőle készült készen is kapható folyékony tus a festékanyag.

Használatban évek óta a folyékony tus a népszerűbb. A kőtus használata csaknem annyi időt, szakértelmet és türelmet igényel, mint a vele való munka. A folyékony tusok összetétele, sűrűsége ideális a modern művészeknek, garantálja az állandó minőséget munkájukhoz.

Keresés